Balatonszőlős

Weboldal

Az 1910-es nagy országos népszámlálás eredményeként a falu lakosságán kívül összeírták a község teljes határának területét, ami 2228 katasztrális hold volt ekkor. Lakossága 386 fő, miből 192 férfi és 194 nő volt.
Az első világháború előestéjén a település hadköteles férfilakossága a nagykanizsai magyar királyi 20. honvéd gyalogezredbe vonult be. Szőlős lakosságának számához képest jelentős áldozatokat követelt a háború, mert 19 férfi halt hősi halált 1914–1918 között. 1926. december 16-án a református templom falán emléktáblát helyeztek el tiszteletükre.

A két világháború közötti időszaknak két jellegzetes színfoltja volt Szőlősön: a népi színjátszás és a községi tűzoltó egyesület. A színjátszásnak már korábbi hagyományai is voltak, és már az 1920-as évek elején dalárdával büszkélkedett a falu.

A második világháború csak az 1942. február-márciusi mozgósításkor érkezett meg a településre. A hadköteles férfilakosság zömében a soproni 4. honvéd gyalogezred részét képező 4/III. és 34/III. veszprémi zászlóaljakkal – a 2. magyar hadsereg alárendeltségében – került ki a keleti frontra. A szőlősi honvédek zöme a doni hídfőcsatákban és az urivi áttöréskor haltak meg. A községet a német csapatok 1945. március 25-én reggel 8–10 körül bevonultak a faluba és este 20 órakor ürítették azt ki. A harcokban több katona és két polgári személy vesztette életét.

1945 tavaszán és nyarán megindult a birtokosztás Szőlősön is. 1948 októberében A Veszprém Megyei Földhivatal felszólította a község elöljáróságát, hogy zárja le a földreformot.

1956-os forradalom idején a faluban jelentősebbnek mondható események nem történtek. „A forradalom vereségét követően a Magyar Szocialista Munkáspárt – 1957. júliusában meghirdetett agrárpolitikája – határozatot hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom további szervezésére.[...] A döntő fordulatra 1959. február 22-én került sor. [...] A mezőgazdasági termelőszövetkezet az »Egyetértés« Tsz elnevezést vette fel, 1959. február 22-től 1960. augusztus 31-ig működött. [...] 1960. augusztus 29-én – három környező község három kis mezőgazdasági termelőszövetkezete egyesült: a Balatonszőlős Egyetértés Tsz, a Balatonfüred Kisfaludy Tsz és a Balatonarács Lóczy Lajos Tsz. Az egyesülés új elnevezése: Balatonfüred Kisfaludy Mgtsz lett.”

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. január 1-jével kiadott utasítása értelmében közös községi tanácsot szerveztek Balatonfüred és Balatonszőlős községeknek – Balatonfüred székhellyel. 1963. július 13-án határozat született arról, hogy Balatonszőlősön vb-kirendeltség lép életbe. 1971 után – Balatonfüred várossá nyilvánításával – Szőlős Pécsely központú közös községi tanács irányítása alá került. Szőlősön továbbra is megmaradt a vb-kirendeltség.

1982. december 2-a ismét mérföldkő volt a község történetében. A Balatonfüred Jókai Mgtsz közgyűlése kimondta, hogy egyesül a Nemesvámos-Csopak Tája Mgtsz-szel – Nemesvámos-Balatonfüred Csopak Tája Mgtsz új elnevezéssel.